J˘zsef Attila: M mor

Szeretn‚m felverni a lelkem dal val
A szomorŁk szĄv‚t, a vil got
Most megbocs tok annak is
Aki b ntott

Szeretn‚m keblemre ”lelni az
let‚rt kzd“, f j˘ rabot
Szeretn‚m felt masztani
Aki halott

Szeretn‚m, hogyha lassabban forogna
s v‚gre meg llna ez a nagy ker‚k
De a legjobban szeretn‚m
Ha szeretn‚k

s szeretn‚k alkotni csod s ‚s
Ezer gy”ny”r–t, sz‚pet meg nagyot
S azt n meghalni: mert ‚n
M mor vagyok